Minden ami OFF Topicba való! :)

Helo Klubtagok
Örülök hogy ki bírtatok ennyi hosszú éven át
üdv zoli

Miért, hova mész

Vagy kezedbe veszed a sorsod irányítását ?

Ne tedd ! Az önkielégítés veszélyekkel jár !

Helo
Ma vagyok ITT negyedik éve
üdv zoli

Hiányoztál matek óráról:

2006 + 3 = 2009.

2006 + 4 = 2010.

Most 2009 van. Úgyhogy 3 éve vagy az oldalon, nem pedig 4.

Helo
Mondom NEGYEDIK
üdv zoli

Na most már 1 perce a 4.-ik évet kezdted meg itt.
De 10 perce még nem volt ez igaz !

Helo Klubtagok
Örülök hogy ki bírtatok ennyi hosszú éven át
üdv zoli

Miért, hova mész

Vagy kezedbe veszed a sorsod irányítását ?

Ne tedd ! Az önkielégítés veszélyekkel jár !

Helo
Ma vagyok ITT negyedik éve
üdv zoli

Hiányoztál matek óráról:

2006 + 3 = 2009.

2006 + 4 = 2010.

Most 2009 van. Úgyhogy 3 éve vagy az oldalon, nem pedig 4.

Helo
Mondom NEGYEDIK
üdv zoli

Na most már 1 perce a 4.-ik évet kezdted meg itt.
De 10 perce még nem volt ez igaz !

Helo
Öreg vagyok mint a TUZOK
üdv zoli

Yoli mi van xenonal kicserélted már,rendőröknek jattolsz rendesen a ködlámpa miatt?

Ezt akkor csak neked

Ezt akkor csak neked

Az öreg Stevi-ről jut eszembe.

Láttátok az új nőjét??
??NEM?
Mert ő sem!!!!

Bocs az offért!

Zoli !

Láttad a legújabb klubtagnak mi lett a felhasználó neve ?

H P

Na ezt idd meg !!!

Zoli !

Láttad a legújabb klubtagnak mi lett a felhasználó neve ?

H P

Na ezt idd meg !!!

Helo
Ja ja Horváth Pista
üdv zoli

Zoli !

Láttad a legújabb klubtagnak mi lett a felhasználó neve ?

H P

Na ezt idd meg !!!

Helo
Ja ja Horváth Pista
üdv zoli

Lehet falubelid !

Zoli !

Láttad a legújabb klubtagnak mi lett a felhasználó neve ?

H P

Na ezt idd meg !!!

Helo
Ja ja Horváth Pista
üdv zoli

Lehet falubelid !

Helo
Nem hiszem
üdv zoli

Egy kis csemege:

Nem parkoltak tilosban az M7-esen traffipaxozó zsaruk.
Nem sértettek szabályokat a rendőrök, amikor az M7-es zalai szakaszán sebességet mértek oly módon, hogy autójuk a leállósávban parkolt, a műszer pedig a vízelvezető árokból figyelte a forgalmat.

Ezt mondta ki szerdán (november 26.-án) jogerősen a zala megyei bíróság.

A faszi 181 km/órás gyorshajtásért 50 ezer forintot fizetett, a szabálysértést nem is vitatta.

Álláspontja szerint a rendőrök szabályt sértettek, amikor a leállósávon keresztül az út mellé parkoltak, ahogy ők állítják, az árokba, és a mérőműszert elhelyezték a leállósávban. Ehhez ugyanis át kellett lépniük a záróvonalat. A faszi úgy gondolta, az autós társadalomért áll ki, amikor feljelentést tett a rendőrök ellen a közlekedési szabályok megsértése miatt. Ezt a megyei és az országos rendőr-főkapitányság elutasította, arra hivatkozva, hogy forgalomellenőrzés céljából jogszerűen tartózkodtak ott a járőrök, ezért fordult bírósághoz.

A bíróságon a faszi ügyvédje fenntartotta a keresetet, miszerint a záróvonalat átlépte a rendőrségi jármű, ezért szabályt sértett. (A záróvonal forgalmi sávokat választ el; itt viszont a külső forgalmi sáv és a leállósáv között az út szélét jelző vonalról van szó.) Ezt kiegészítette azzal, hogy álláspontjuk szerint a sebesség mérése nem tartozik bele a forgalomellenőrzésbe.

Arra a bírói kérdésre, hogy mi a különbség, az ügyvéd így felelt: Ennek fogalmát jogszabály nem határozza meg, ezért ez nyelvtani értelmezés kérdése. Mivel a rendőrséget senki nem képviselte, a másik oldal ezzel kapcsolatos álláspontja nem volt megismerhető.

A rendőrséget senki nem képviselte a bíróságon. ÉRDEKES ! MIÉRT NEM ?

A bírónő ezek után szükségesnek tartotta további bizonyítást, egyebek mellett annak tisztázásra, hogy a rendőrség belső utasítása szerint mi számít forgalomellenőrzésnek, valamint, hogy hol állt a rendőrségi jármű.

A lefotózott férfi álláspontja szerint a rendőrök a záróvonalat átlépve foglalták el helyüket a leállósávban, ráadásul útnak nem minősülő területre hajtottak le, ami az autópályáról tilos. Emellett úgy vélte, a felállított műszert kezelő rendőr mozgása gyalogosközlekedésnek minősült, ami szintén tiltott az autópályánál. Végezetül állította, a sebesség mérése nem forgalomellenőrzés, ami egyébként jogszerűvé tette volna ott a rendőrök ténykedését.

Utóbbi megállapítását egyszerű fogalomértelmezéssel cáfolni lehetett, hiszen a forgalom ellenőrzése a szabályok betartásának kontrollját jelenti, s ebbe beletartozik a sebesség mérése is. A kereset többi részét is elutasította a bíróság. Egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a sebességmérés körülményeit konkrét jogszabály nem határozza meg, így a közlekedésre vonatkozó általános előírásokból lehet kiindulni. Ezekből viszont megállapítható, hogy a sebességet a közlekedés biztonságát, zavartalanságát nem veszélyeztetve lehet mérni. E feltételnek a rendőrök eleget tettek.

Nem sértettek jogszabályt, amikor a leállósávba hajtottak, mert az út szélét jelölő fehér csíkot lépték át, ami nem záróvonal. A méréshez a műszert a szalagkorláttal elválasztott, betonozott vízelvezető árokba állították fel, ami nem az út része, ahol tiltott lenne a gyalogosközlekedés, ám itt nem ez, hanem forgalomellenőrzés történt. Amivel kapcsolatban a KRESZ annyit ír elő, hogy az ennek során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. Ez is teljesült. Mindezek alapján a keresetet, mint megalapozatlant elutasította a bíróság.

Hát nem tudom. Amit jogszabály nem tilt vagy nem ír le, azt általánosítva, másból következtetve bármit szabad ?

Egy kis csemege:

Nem parkoltak tilosban az M7-esen traffipaxozó zsaruk.
Nem sértettek szabályokat a rendőrök, amikor az M7-es zalai szakaszán sebességet mértek oly módon, hogy autójuk a leállósávban parkolt, a műszer pedig a vízelvezető árokból figyelte a forgalmat.

Ezt mondta ki szerdán (november 26.-án) jogerősen a zala megyei bíróság.

A faszi 181 km/órás gyorshajtásért 50 ezer forintot fizetett, a szabálysértést nem is vitatta.

Álláspontja szerint a rendőrök szabályt sértettek, amikor a leállósávon keresztül az út mellé parkoltak, ahogy ők állítják, az árokba, és a mérőműszert elhelyezték a leállósávban. Ehhez ugyanis át kellett lépniük a záróvonalat. A faszi úgy gondolta, az autós társadalomért áll ki, amikor feljelentést tett a rendőrök ellen a közlekedési szabályok megsértése miatt. Ezt a megyei és az országos rendőr-főkapitányság elutasította, arra hivatkozva, hogy forgalomellenőrzés céljából jogszerűen tartózkodtak ott a járőrök, ezért fordult bírósághoz.

A bíróságon a faszi ügyvédje fenntartotta a keresetet, miszerint a záróvonalat átlépte a rendőrségi jármű, ezért szabályt sértett. (A záróvonal forgalmi sávokat választ el; itt viszont a külső forgalmi sáv és a leállósáv között az út szélét jelző vonalról van szó.) Ezt kiegészítette azzal, hogy álláspontjuk szerint a sebesség mérése nem tartozik bele a forgalomellenőrzésbe.

Arra a bírói kérdésre, hogy mi a különbség, az ügyvéd így felelt: Ennek fogalmát jogszabály nem határozza meg, ezért ez nyelvtani értelmezés kérdése. Mivel a rendőrséget senki nem képviselte, a másik oldal ezzel kapcsolatos álláspontja nem volt megismerhető.

A rendőrséget senki nem képviselte a bíróságon. ÉRDEKES ! MIÉRT NEM ?

A bírónő ezek után szükségesnek tartotta további bizonyítást, egyebek mellett annak tisztázásra, hogy a rendőrség belső utasítása szerint mi számít forgalomellenőrzésnek, valamint, hogy hol állt a rendőrségi jármű.

A lefotózott férfi álláspontja szerint a rendőrök a záróvonalat átlépve foglalták el helyüket a leállósávban, ráadásul útnak nem minősülő területre hajtottak le, ami az autópályáról tilos. Emellett úgy vélte, a felállított műszert kezelő rendőr mozgása gyalogosközlekedésnek minősült, ami szintén tiltott az autópályánál. Végezetül állította, a sebesség mérése nem forgalomellenőrzés, ami egyébként jogszerűvé tette volna ott a rendőrök ténykedését.

Utóbbi megállapítását egyszerű fogalomértelmezéssel cáfolni lehetett, hiszen a forgalom ellenőrzése a szabályok betartásának kontrollját jelenti, s ebbe beletartozik a sebesség mérése is. A kereset többi részét is elutasította a bíróság. Egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a sebességmérés körülményeit konkrét jogszabály nem határozza meg, így a közlekedésre vonatkozó általános előírásokból lehet kiindulni. Ezekből viszont megállapítható, hogy a sebességet a közlekedés biztonságát, zavartalanságát nem veszélyeztetve lehet mérni. E feltételnek a rendőrök eleget tettek.

Nem sértettek jogszabályt, amikor a leállósávba hajtottak, mert az út szélét jelölő fehér csíkot lépték át, ami nem záróvonal. A méréshez a műszert a szalagkorláttal elválasztott, betonozott vízelvezető árokba állították fel, ami nem az út része, ahol tiltott lenne a gyalogosközlekedés, ám itt nem ez, hanem forgalomellenőrzés történt. Amivel kapcsolatban a KRESZ annyit ír elő, hogy az ennek során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. Ez is teljesült. Mindezek alapján a keresetet, mint megalapozatlant elutasította a bíróság.

Hát nem tudom. Amit jogszabály nem tilt vagy nem ír le, azt általánosítva, másból következtetve bármit szabad ?

Helo
Magyarra lefordítva az erősebb kutya b@szik
üdv zoli

Hát valahogy úgy.

Nincs rá jogszabály, akkor általánosítunk.
Magyarország.

Más témában volt több bírósági per, amiben szintén nem volt jogszabály, majd bírói kezdeményezésekre 1 év múlva a Legfelsőbb Bíróság (LB) hozott egy elvi döntést (KPJE), amit alkalmaztak a bírósági eljárásokban.

Majd rá 1 évre az Alkotmánybíróság (AB) az LB döntését megsemmisítette.
Az AB megállapította, hogy az LB nem jogszabályt értelmezett, nem iránymutatást adott, hanem jogszabályt alkotott, amire nem volt joga, mivel azt csak az Országgyűlés teheti meg.
Az LB nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként járt el.

Na ezen 2 év alatt az ide kapcsolódó ügyek álltak, mint a ruhák a szekrényben.

És miután már közel 3 év után születtek bírói döntések, a 3 éves huzavona miatt, a perek tárgyát képező anyagiak (pénz) kamatait valamelyik félnek kell majd plusszban megfizetni vagy éppen esik el tőle.

Magyarország, Én így szeretlek !?

Hát valahogy úgy.

Nincs rá jogszabály, akkor általánosítunk.
Magyarország.

Más témában volt több bírósági per, amiben szintén nem volt jogszabály, majd bírói kezdeményezésekre 1 év múlva a Legfelsőbb Bíróság (LB) hozott egy elvi döntést (KPJE), amit alkalmaztak a bírósági eljárásokban.

Majd rá 1 évre az Alkotmánybíróság (AB) az LB döntését megsemmisítette.
Az AB megállapította, hogy az LB nem jogszabályt értelmezett, nem iránymutatást adott, hanem jogszabályt alkotott, amire nem volt joga, mivel azt csak az Országgyűlés teheti meg.
Az LB nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként járt el.

Na ezen 2 év alatt az ide kapcsolódó ügyek álltak, mint a ruhák a szekrényben.

És miután már közel 3 év után születtek bírói döntések, a 3 éves huzavona miatt, a perek tárgyát képező anyagiak (pénz) kamatait valamelyik félnek kell majd plusszban megfizetni vagy éppen esik el tőle.

Magyarország, Én így szeretlek !?

Helo
Mindenben ez van nálunk
Csodálkoznak hogy nem maradnak Magyarországon Cégek-Vállalkozások-Autók
aki itthon marad az fog nagyokat szívni jövőre,mert az a LOVAT ütik amelyik HÚZ
üdv zoli

Hát valahogy úgy.

Nincs rá jogszabály, akkor általánosítunk.
Magyarország.

Más témában volt több bírósági per, amiben szintén nem volt jogszabály, majd bírói kezdeményezésekre 1 év múlva a Legfelsőbb Bíróság (LB) hozott egy elvi döntést (KPJE), amit alkalmaztak a bírósági eljárásokban.

Majd rá 1 évre az Alkotmánybíróság (AB) az LB döntését megsemmisítette.
Az AB megállapította, hogy az LB nem jogszabályt értelmezett, nem iránymutatást adott, hanem jogszabályt alkotott, amire nem volt joga, mivel azt csak az Országgyűlés teheti meg.
Az LB nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként járt el.

Na ezen 2 év alatt az ide kapcsolódó ügyek álltak, mint a ruhák a szekrényben.

És miután már közel 3 év után születtek bírói döntések, a 3 éves huzavona miatt, a perek tárgyát képező anyagiak (pénz) kamatait valamelyik félnek kell majd plusszban megfizetni vagy éppen esik el tőle.

Magyarország, Én így szeretlek !?

Egyik ismerősöm most kezdett a jogi egyetemen. Elmondta, hogy Magyarországon nem igazságszolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás. Valahogy úgy magyarázta, hogy mindenképpen a jognak érvényesítenek előnyt, még ha az igazságtalan is.
Oroszlán barátunkat kérdezem én, hogy ez tényleg így van?

én is tudnék néhány példát mondani arról, hogy mi folyik a rendőrségen és a sajnálatos módon most már a bíróságon is, az embereket nem veszik emberszámba, úgy bánnak emberekkel, mint a kommunizmusban:

1. a hétvégén szombat este a cimborámat 4 rendőr úgy megverte, hogy bordarepedése van és eltört az orrcsontja. a verés oka az volt, hogy van egy üzletsora, ahol az egyik kocsmáros már január óta nem fizeti a rezsit, és emiatt felmondta a bérleti szerződést. a bérlő a felmondással nem foglalkozott, úgyanúgy kinyitott minden nap. szombat este a cimborám bement a kocsmába - a saját ingatlanjába - és megpróbálta elkérni a rezsiköltséget. nem verekedett, csak üvöltözött. kihívták rá a rendőrt. 4 rendőr megbilincselte, földre vitték, és megrugdosták, majd előállították.
a kapitányságon minden szemét buzi köcsögnek elmondták, ja és az életéről személyes dolgokat vágtak a fejéhez, pl. banki végrehajtás, stb.

2. május óta beteg vagyok, agydaganatom van, ezért nagyon lelassultam a munkavégzésben. van egy dabasi bíróság előtti perem, amiben kaptam hiánypótlást.
az ügyfelemnek a tárgyalás előtt 1 héttel meghalt az anyja olyan gyomorrákban, ami 2 hónapja derült ki. én olyan rosszul voltam az elmúlt 1 hónapban, hogy minden délután otthon feküdtem, mert annyira szédültem. a tárgyalás előtt 2 nappal küldtem egy beadványt a bírónőnek, csatoltam a zárójelentésemet, és kéretem 30 napot arra, hogy pótoljam a hiányosságot.
ez a rohadt kurva megszüntette a pert, és 500eft megfizetésére kötelezte az ügyfelemet, aki a halott annyát siratta otthon.
SZERINTETEK EZ EURÓPA

Egy kis csemege:

Nem parkoltak tilosban az M7-esen traffipaxozó zsaruk.
Nem sértettek szabályokat a rendőrök, amikor az M7-es zalai szakaszán sebességet mértek oly módon, hogy autójuk a leállósávban parkolt, a műszer pedig a vízelvezető árokból figyelte a forgalmat.

Ezt mondta ki szerdán (november 26.-án) jogerősen a zala megyei bíróság.

A faszi 181 km/órás gyorshajtásért 50 ezer forintot fizetett, a szabálysértést nem is vitatta.

Álláspontja szerint a rendőrök szabályt sértettek, amikor a leállósávon keresztül az út mellé parkoltak, ahogy ők állítják, az árokba, és a mérőműszert elhelyezték a leállósávban. Ehhez ugyanis át kellett lépniük a záróvonalat. A faszi úgy gondolta, az autós társadalomért áll ki, amikor feljelentést tett a rendőrök ellen a közlekedési szabályok megsértése miatt. Ezt a megyei és az országos rendőr-főkapitányság elutasította, arra hivatkozva, hogy forgalomellenőrzés céljából jogszerűen tartózkodtak ott a járőrök, ezért fordult bírósághoz.

A bíróságon a faszi ügyvédje fenntartotta a keresetet, miszerint a záróvonalat átlépte a rendőrségi jármű, ezért szabályt sértett. (A záróvonal forgalmi sávokat választ el; itt viszont a külső forgalmi sáv és a leállósáv között az út szélét jelző vonalról van szó.) Ezt kiegészítette azzal, hogy álláspontjuk szerint a sebesség mérése nem tartozik bele a forgalomellenőrzésbe.

Arra a bírói kérdésre, hogy mi a különbség, az ügyvéd így felelt: Ennek fogalmát jogszabály nem határozza meg, ezért ez nyelvtani értelmezés kérdése. Mivel a rendőrséget senki nem képviselte, a másik oldal ezzel kapcsolatos álláspontja nem volt megismerhető.

A rendőrséget senki nem képviselte a bíróságon. ÉRDEKES ! MIÉRT NEM ?

A bírónő ezek után szükségesnek tartotta további bizonyítást, egyebek mellett annak tisztázásra, hogy a rendőrség belső utasítása szerint mi számít forgalomellenőrzésnek, valamint, hogy hol állt a rendőrségi jármű.

A lefotózott férfi álláspontja szerint a rendőrök a záróvonalat átlépve foglalták el helyüket a leállósávban, ráadásul útnak nem minősülő területre hajtottak le, ami az autópályáról tilos. Emellett úgy vélte, a felállított műszert kezelő rendőr mozgása gyalogosközlekedésnek minősült, ami szintén tiltott az autópályánál. Végezetül állította, a sebesség mérése nem forgalomellenőrzés, ami egyébként jogszerűvé tette volna ott a rendőrök ténykedését.

Utóbbi megállapítását egyszerű fogalomértelmezéssel cáfolni lehetett, hiszen a forgalom ellenőrzése a szabályok betartásának kontrollját jelenti, s ebbe beletartozik a sebesség mérése is. A kereset többi részét is elutasította a bíróság. Egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a sebességmérés körülményeit konkrét jogszabály nem határozza meg, így a közlekedésre vonatkozó általános előírásokból lehet kiindulni. Ezekből viszont megállapítható, hogy a sebességet a közlekedés biztonságát, zavartalanságát nem veszélyeztetve lehet mérni. E feltételnek a rendőrök eleget tettek.

Nem sértettek jogszabályt, amikor a leállósávba hajtottak, mert az út szélét jelölő fehér csíkot lépték át, ami nem záróvonal. A méréshez a műszert a szalagkorláttal elválasztott, betonozott vízelvezető árokba állították fel, ami nem az út része, ahol tiltott lenne a gyalogosközlekedés, ám itt nem ez, hanem forgalomellenőrzés történt. Amivel kapcsolatban a KRESZ annyit ír elő, hogy az ennek során használt járművet úgy kell elhelyezni, hogy az kellő távolságból észlelhető legyen. Ez is teljesült. Mindezek alapján a keresetet, mint megalapozatlant elutasította a bíróság.

Hát nem tudom. Amit jogszabály nem tilt vagy nem ír le, azt általánosítva, másból következtetve bármit szabad ?

origon volt egy cikk ami a tilosból trafizást feszegette és mutattak egy jogszabályt amiben benne van hogy a tilosban parkoló rendőrautó nem minősül autónak az adott szituációban,mert nem mozog ott csak mint trafit taartó eszköz van jelen

Hát valahogy úgy.

Nincs rá jogszabály, akkor általánosítunk.
Magyarország.

Más témában volt több bírósági per, amiben szintén nem volt jogszabály, majd bírói kezdeményezésekre 1 év múlva a Legfelsőbb Bíróság (LB) hozott egy elvi döntést (KPJE), amit alkalmaztak a bírósági eljárásokban.

Majd rá 1 évre az Alkotmánybíróság (AB) az LB döntését megsemmisítette.
Az AB megállapította, hogy az LB nem jogszabályt értelmezett, nem iránymutatást adott, hanem jogszabályt alkotott, amire nem volt joga, mivel azt csak az Országgyűlés teheti meg.
Az LB nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként járt el.

Na ezen 2 év alatt az ide kapcsolódó ügyek álltak, mint a ruhák a szekrényben.

És miután már közel 3 év után születtek bírói döntések, a 3 éves huzavona miatt, a perek tárgyát képező anyagiak (pénz) kamatait valamelyik félnek kell majd plusszban megfizetni vagy éppen esik el tőle.

Magyarország, Én így szeretlek !?

Egyik ismerősöm most kezdett a jogi egyetemen. Elmondta, hogy Magyarországon nem igazságszolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás. Valahogy úgy magyarázta, hogy mindenképpen a jognak érvényesítenek előnyt, még ha az igazságtalan is.
Oroszlán barátunkat kérdezem én, hogy ez tényleg így van?

Helo

Előre leszögezem, nem voltam soha sem bíró, sem ügyész, sem ügyvéd (és már nem is leszek).
Pusztán az alap dolgokon túl érdekeltek dolgok és azoknak utána is olvastam, meg megvolt a lehetőségem figyelemmel kísérni különböző dolgokat, ügyeket, eljárásokat, illetve azokban nem hivatatalosan részt venni.
De ahogy Én látom, illetve láttam amig a közigazgatásban melóztam és úgy gondolom ez most is így van.

Tehát a saját véleményem:

Magyarországon nem minden esetben folyik igazságszolgáltatás, vannak esetek, amikor igen jogszolgáltatás folyik, illetve pontosabban a bíróság a jogszabályok alapján, azokhoz kötődve hoz döntéseket.
Ennek arányát még megsaccolni sem lehet nagyon.

Vagy bizonyos ki nem mondott, le nem írt, de a társadalom által - persze jogosan - elvárt eredménynek mindenáron és bármi áron történő megfelelés. LÁSD: Móri-ügy, Kaiser. Mindenki ismeri a történetet.

És egy eljárásnak nincs emberi oldala. Sajnos. Ilyen fogalom nincs definiálva, amit érdemben figyelembe lehetne venni.

Nem védve a hatóságot, de: hiába van valakinek igaza, ha egyedül van, nincs tanúja vagy semmilyem más bizonyítéka és vele szemben ott áll 3 másik, aki az ellenkezőjét állítja.
Ettől még a bíró elhiheti emberileg szerencsétlennek amit állít, de ez a döntésben hogy fog érvényre jutni ? Általában sehogy.

Ott van példáiul amit a Roli írt mindkét eset:

1. egy sértett (az ismerőse) kontra 4 elkövető (rendőrők). Mondjuk itt még az lehet a "szerencse", hogy ha lesz látlelet, meg esetleg olyan aki az eset után röviddel látta a sérüléseket és a sértett beszélt róla neki. De ez már közvezett bizonyíték lehet, erre mondhatja azt a végén a hatóság, hogy ok a bűncselekmény elkövetése, de fennállhat a bizonyítottság hiánya.

2. a bírónőnek egyszerűbb volt nem figyelembe venni a meg nem jelenést és megszüntetni az eljárást, nem akart vele foglalkozni szerintem, gondolta egyszerűbb hamarabb túl lenni rajta.
Megtehette volna azt is, hogy a tárgyalás megkezdésekor megállapítja, hogy távollét van, a tárgyalást elnapolja és a távol maradt feleket írásban a távollét alapos okkal történő igazolására szólítja fel 8 napon belüli határidővel. Ha nincs igazolás, rendbírság. De ennek nem szabadott volna a döntést érdemben befolyásolnia. Szerintem.

Hát valahogy úgy.

Nincs rá jogszabály, akkor általánosítunk.
Magyarország.

Más témában volt több bírósági per, amiben szintén nem volt jogszabály, majd bírói kezdeményezésekre 1 év múlva a Legfelsőbb Bíróság (LB) hozott egy elvi döntést (KPJE), amit alkalmaztak a bírósági eljárásokban.

Majd rá 1 évre az Alkotmánybíróság (AB) az LB döntését megsemmisítette.
Az AB megállapította, hogy az LB nem jogszabályt értelmezett, nem iránymutatást adott, hanem jogszabályt alkotott, amire nem volt joga, mivel azt csak az Országgyűlés teheti meg.
Az LB nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként járt el.

Na ezen 2 év alatt az ide kapcsolódó ügyek álltak, mint a ruhák a szekrényben.

És miután már közel 3 év után születtek bírói döntések, a 3 éves huzavona miatt, a perek tárgyát képező anyagiak (pénz) kamatait valamelyik félnek kell majd plusszban megfizetni vagy éppen esik el tőle.

Magyarország, Én így szeretlek !?

Egyik ismerősöm most kezdett a jogi egyetemen. Elmondta, hogy Magyarországon nem igazságszolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás. Valahogy úgy magyarázta, hogy mindenképpen a jognak érvényesítenek előnyt, még ha az igazságtalan is.
Oroszlán barátunkat kérdezem én, hogy ez tényleg így van?

Helo

Előre leszögezem, nem voltam soha sem bíró, sem ügyész, sem ügyvéd (és már nem is leszek).
Pusztán az alap dolgokon túl érdekeltek dolgok és azoknak utána is olvastam, meg megvolt a lehetőségem figyelemmel kísérni különböző dolgokat, ügyeket, eljárásokat, illetve azokban nem hivatatalosan részt venni.
De ahogy Én látom, illetve láttam amig a közigazgatásban melóztam és úgy gondolom ez most is így van.

Tehát a saját véleményem:

Magyarországon nem minden esetben folyik igazságszolgáltatás, vannak esetek, amikor igen jogszolgáltatás folyik, illetve pontosabban a bíróság a jogszabályok alapján, azokhoz kötődve hoz döntéseket.
Ennek arányát még megsaccolni sem lehet nagyon.

Vagy bizonyos ki nem mondott, le nem írt, de a társadalom által - persze jogosan - elvárt eredménynek mindenáron és bármi áron történő megfelelés. LÁSD: Móri-ügy, Kaiser. Mindenki ismeri a történetet.

És egy eljárásnak nincs emberi oldala. Sajnos. Ilyen fogalom nincs definiálva, amit érdemben figyelembe lehetne venni.

Nem védve a hatóságot, de: hiába van valakinek igaza, ha egyedül van, nincs tanúja vagy semmilyem más bizonyítéka és vele szemben ott áll 3 másik, aki az ellenkezőjét állítja.
Ettől még a bíró elhiheti emberileg szerencsétlennek amit állít, de ez a döntésben hogy fog érvényre jutni ? Általában sehogy.

Ott van példáiul amit a Roli írt mindkét eset:

1. egy sértett (az ismerőse) kontra 4 elkövető (rendőrők). Mondjuk itt még az lehet a "szerencse", hogy ha lesz látlelet, meg esetleg olyan aki az eset után röviddel látta a sérüléseket és a sértett beszélt róla neki. De ez már közvezett bizonyíték lehet, erre mondhatja azt a végén a hatóság, hogy ok a bűncselekmény elkövetése, de fennállhat a bizonyítottság hiánya.

2. a bírónőnek egyszerűbb volt nem figyelembe venni a meg nem jelenést és megszüntetni az eljárást, nem akart vele foglalkozni szerintem, gondolta egyszerűbb hamarabb túl lenni rajta.
Megtehette volna azt is, hogy a tárgyalás megkezdésekor megállapítja, hogy távollét van, a tárgyalást elnapolja és a távol maradt feleket írásban a távollét alapos okkal történő igazolására szólítja fel 8 napon belüli határidővel. Ha nincs igazolás, rendbírság. De ennek nem szabadott volna a döntést érdemben befolyásolnia. Szerintem.

Helo Biróúr
Mennyi az óradíjad
üdv zoli

Hát valahogy úgy.

Nincs rá jogszabály, akkor általánosítunk.
Magyarország.

Más témában volt több bírósági per, amiben szintén nem volt jogszabály, majd bírói kezdeményezésekre 1 év múlva a Legfelsőbb Bíróság (LB) hozott egy elvi döntést (KPJE), amit alkalmaztak a bírósági eljárásokban.

Majd rá 1 évre az Alkotmánybíróság (AB) az LB döntését megsemmisítette.
Az AB megállapította, hogy az LB nem jogszabályt értelmezett, nem iránymutatást adott, hanem jogszabályt alkotott, amire nem volt joga, mivel azt csak az Országgyűlés teheti meg.
Az LB nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként járt el.

Na ezen 2 év alatt az ide kapcsolódó ügyek álltak, mint a ruhák a szekrényben.

És miután már közel 3 év után születtek bírói döntések, a 3 éves huzavona miatt, a perek tárgyát képező anyagiak (pénz) kamatait valamelyik félnek kell majd plusszban megfizetni vagy éppen esik el tőle.

Magyarország, Én így szeretlek !?

Egyik ismerősöm most kezdett a jogi egyetemen. Elmondta, hogy Magyarországon nem igazságszolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás. Valahogy úgy magyarázta, hogy mindenképpen a jognak érvényesítenek előnyt, még ha az igazságtalan is.
Oroszlán barátunkat kérdezem én, hogy ez tényleg így van?

Helo

Előre leszögezem, nem voltam soha sem bíró, sem ügyész, sem ügyvéd (és már nem is leszek).
Pusztán az alap dolgokon túl érdekeltek dolgok és azoknak utána is olvastam, meg megvolt a lehetőségem figyelemmel kísérni különböző dolgokat, ügyeket, eljárásokat, illetve azokban nem hivatatalosan részt venni.
De ahogy Én látom, illetve láttam amig a közigazgatásban melóztam és úgy gondolom ez most is így van.

Tehát a saját véleményem:

Magyarországon nem minden esetben folyik igazságszolgáltatás, vannak esetek, amikor igen jogszolgáltatás folyik, illetve pontosabban a bíróság a jogszabályok alapján, azokhoz kötődve hoz döntéseket.
Ennek arányát még megsaccolni sem lehet nagyon.

Vagy bizonyos ki nem mondott, le nem írt, de a társadalom által - persze jogosan - elvárt eredménynek mindenáron és bármi áron történő megfelelés. LÁSD: Móri-ügy, Kaiser. Mindenki ismeri a történetet.

És egy eljárásnak nincs emberi oldala. Sajnos. Ilyen fogalom nincs definiálva, amit érdemben figyelembe lehetne venni.

Nem védve a hatóságot, de: hiába van valakinek igaza, ha egyedül van, nincs tanúja vagy semmilyem más bizonyítéka és vele szemben ott áll 3 másik, aki az ellenkezőjét állítja.
Ettől még a bíró elhiheti emberileg szerencsétlennek amit állít, de ez a döntésben hogy fog érvényre jutni ? Általában sehogy.

Ott van példáiul amit a Roli írt mindkét eset:

1. egy sértett (az ismerőse) kontra 4 elkövető (rendőrők). Mondjuk itt még az lehet a "szerencse", hogy ha lesz látlelet, meg esetleg olyan aki az eset után röviddel látta a sérüléseket és a sértett beszélt róla neki. De ez már közvezett bizonyíték lehet, erre mondhatja azt a végén a hatóság, hogy ok a bűncselekmény elkövetése, de fennállhat a bizonyítottság hiánya.

2. a bírónőnek egyszerűbb volt nem figyelembe venni a meg nem jelenést és megszüntetni az eljárást, nem akart vele foglalkozni szerintem, gondolta egyszerűbb hamarabb túl lenni rajta.
Megtehette volna azt is, hogy a tárgyalás megkezdésekor megállapítja, hogy távollét van, a tárgyalást elnapolja és a távol maradt feleket írásban a távollét alapos okkal történő igazolására szólítja fel 8 napon belüli határidővel. Ha nincs igazolás, rendbírság. De ennek nem szabadott volna a döntést érdemben befolyásolnia. Szerintem.

Helo Biróúr
Mennyi az óradíjad
üdv zoli

Nem tudnád megfizetni !

Hát valahogy úgy.

Nincs rá jogszabály, akkor általánosítunk.
Magyarország.

Más témában volt több bírósági per, amiben szintén nem volt jogszabály, majd bírói kezdeményezésekre 1 év múlva a Legfelsőbb Bíróság (LB) hozott egy elvi döntést (KPJE), amit alkalmaztak a bírósági eljárásokban.

Majd rá 1 évre az Alkotmánybíróság (AB) az LB döntését megsemmisítette.
Az AB megállapította, hogy az LB nem jogszabályt értelmezett, nem iránymutatást adott, hanem jogszabályt alkotott, amire nem volt joga, mivel azt csak az Országgyűlés teheti meg.
Az LB nem jogalkalmazóként, hanem jogalkotóként járt el.

Na ezen 2 év alatt az ide kapcsolódó ügyek álltak, mint a ruhák a szekrényben.

És miután már közel 3 év után születtek bírói döntések, a 3 éves huzavona miatt, a perek tárgyát képező anyagiak (pénz) kamatait valamelyik félnek kell majd plusszban megfizetni vagy éppen esik el tőle.

Magyarország, Én így szeretlek !?

Egyik ismerősöm most kezdett a jogi egyetemen. Elmondta, hogy Magyarországon nem igazságszolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás. Valahogy úgy magyarázta, hogy mindenképpen a jognak érvényesítenek előnyt, még ha az igazságtalan is.
Oroszlán barátunkat kérdezem én, hogy ez tényleg így van?

Helo

Előre leszögezem, nem voltam soha sem bíró, sem ügyész, sem ügyvéd (és már nem is leszek).
Pusztán az alap dolgokon túl érdekeltek dolgok és azoknak utána is olvastam, meg megvolt a lehetőségem figyelemmel kísérni különböző dolgokat, ügyeket, eljárásokat, illetve azokban nem hivatatalosan részt venni.
De ahogy Én látom, illetve láttam amig a közigazgatásban melóztam és úgy gondolom ez most is így van.

Tehát a saját véleményem:

Magyarországon nem minden esetben folyik igazságszolgáltatás, vannak esetek, amikor igen jogszolgáltatás folyik, illetve pontosabban a bíróság a jogszabályok alapján, azokhoz kötődve hoz döntéseket.
Ennek arányát még megsaccolni sem lehet nagyon.

Vagy bizonyos ki nem mondott, le nem írt, de a társadalom által - persze jogosan - elvárt eredménynek mindenáron és bármi áron történő megfelelés. LÁSD: Móri-ügy, Kaiser. Mindenki ismeri a történetet.

És egy eljárásnak nincs emberi oldala. Sajnos. Ilyen fogalom nincs definiálva, amit érdemben figyelembe lehetne venni.

Nem védve a hatóságot, de: hiába van valakinek igaza, ha egyedül van, nincs tanúja vagy semmilyem más bizonyítéka és vele szemben ott áll 3 másik, aki az ellenkezőjét állítja.
Ettől még a bíró elhiheti emberileg szerencsétlennek amit állít, de ez a döntésben hogy fog érvényre jutni ? Általában sehogy.

Ott van példáiul amit a Roli írt mindkét eset:

1. egy sértett (az ismerőse) kontra 4 elkövető (rendőrők). Mondjuk itt még az lehet a "szerencse", hogy ha lesz látlelet, meg esetleg olyan aki az eset után röviddel látta a sérüléseket és a sértett beszélt róla neki. De ez már közvezett bizonyíték lehet, erre mondhatja azt a végén a hatóság, hogy ok a bűncselekmény elkövetése, de fennállhat a bizonyítottság hiánya.

2. a bírónőnek egyszerűbb volt nem figyelembe venni a meg nem jelenést és megszüntetni az eljárást, nem akart vele foglalkozni szerintem, gondolta egyszerűbb hamarabb túl lenni rajta.
Megtehette volna azt is, hogy a tárgyalás megkezdésekor megállapítja, hogy távollét van, a tárgyalást elnapolja és a távol maradt feleket írásban a távollét alapos okkal történő igazolására szólítja fel 8 napon belüli határidővel. Ha nincs igazolás, rendbírság. De ennek nem szabadott volna a döntést érdemben befolyásolnia. Szerintem.

Helo Biróúr
Mennyi az óradíjad
üdv zoli

Nem tudnád megfizetni !

Helo
Na itt is látszik
E60-as bmw-vel járnak a Doktorok
üdv zoli